Kitehetem a vevőm arcát a weboldalra? Képmás, hozzájárulás, GDPR

Fontos: ez a cikk tájékoztató, nem jogi tanácsadás. A szabályok bemutatása pontos és forrásolt, de egy egyedi helyzet megítéléséhez jogászra van szükség.

A Polgári Törvénykönyv rövid és világos. A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint „képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges".

A mondatban a legfontosabb szó az „és": az elkészítés és a felhasználás két külön mozzanat. A bírói gyakorlat ezt ki is mondja: a felvétel készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is. Vagyis attól, hogy a vevőd elküldte neked a videót, még nem tetted jogszerűen a weboldaladra: a felhasználáshoz, célonként, szintén hozzájárulás kell.

A kivétel, a tömegfelvétel, itt nem segít: egy kamerába beszélő vásárló soha nem tömeg, hanem egyénileg ábrázolt személy.

Meglepő, de a Ptk. nem ír elő formát: a hozzájárulás elvileg szóban, sőt a készítésre nézve ráutaló magatartással is megadható. Aki a kamerába mosolyogva végigmondja a véleményét, az a felvétel elkészítéséhez nyilvánvalóan hozzájárult.

Csakhogy a történet itt nem ér véget, mert a GDPR 7. cikk (1) bekezdése szerint az adatkezelőnek „képesnek kell lennie annak igazolására", hogy az érintett hozzájárult. A bizonyítási teher tehát a tiéd. Ezért a helyes gyakorlat nem az, hogy „írásban kötelező", hanem az, hogy rögzítve, visszakereshetően kérd: digitális nyilatkozattal, a pontos szöveg és az időpont eltárolásával. Egy két évvel későbbi vitában a „de hát beleegyezett" önmagában semmit nem ér.

A videón szereplő arc és hang személyes adat, tehát a Ptk. mellett a GDPR-nak is meg kell felelni. A kettő nem váltja ki egymást: párhuzamos követelmények.

Marketingcélú vevővideónál a természetes jogalap a hozzájárulás, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint: az érintett „hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez". A kulcs a „konkrét cél": a weboldalon való megjelenítés, a közösségi média és a fizetett hirdetés külön célok, és a hozzájárulásnak arra a célra kell szólnia, amire használod a videót. A „mindenre, örökre" típusú blankettanyilatkozat pont a konkrétságot nem teljesíti.

A jogos érdekre alapozás marketingvideónál csúszós terep: a NAIH gyakorlatában a jogalap nélküli marketingcélú adatkezelés GDPR-sértés, és milliós bírságok születtek olyan ügyekben, ahol az ügyféladatok marketinghasználatának nem volt rendezett jogalapja. Vevővideónál a hozzájárulás a biztonságos út.

Gyakori félelem, hogy az arcfelvétel automatikusan „különleges adat", és ezért gyakorlatilag kezelhetetlen. Ez tévhit. A GDPR (51) preambulumbekezdése kimondja, hogy a fényképek kezelését nem kell szisztematikusan különleges adatkezelésnek tekinteni, az Európai Adatvédelmi Testület videós iránymutatása (EDPB 3/2019, 74. pont) pedig ugyanezt a videóra: a felvétel önmagában nem biometrikus adat, ha nem sajátos technikai eljárással, egyedi azonosítás céljából dolgozzák fel.

Egy weboldalra kitett vevővideó tehát nem biometrikus adatkezelés. Arra viszont figyelj, mi hangzik el benne: ha a válaszadó az egészségi állapotáról beszél (mondjuk egy gyógyászati terméknél), a videó tartalma miatt már különleges adat kerülhet képbe, és ahhoz kifejezett hozzájárulás kell.

A hozzájárulás nem örökre szól: a GDPR 7. cikk (3) bekezdése szerint az érintett „jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja", és a visszavonásnak ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint a megadásnak.

Két dolgot fontos jól érteni. Egyrészt a visszavonás nem visszamenőleges: a visszavonás előtti felhasználás jogszerű marad. Másrészt a visszavonás után a videót el kell távolítanod, mert a hozzájáruláson alapuló adatkezelésnek megszűnt a jogalapja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszerednek tudnia kell egy mozdulattal levenni a videót mindenhonnan, ahol te tetted közzé. Azt viszont ne ígérd a vevőnek, hogy az internetről minden példány eltűnik: amit mások már továbbosztottak, az nem a te adatkezelésed.

2022. május 28. óta a fogyasztóvédelmi törvény (Fttv.) kifejezetten szabályozza a vásárlói véleményeket. Két tétel került a feketelistára, vagyis a minden körülmények között tisztességtelen gyakorlatok közé (Fttv. melléklet 34. és 35. pont):

Adhatsz kedvezményt vagy ajándékot a videóért cserébe, de a GVH influenszer-marketingről szóló tájékoztatója szerint ellenszolgáltatásnak számít „minden olyan ösztönző tényező, melyet a közzétételért nyújtanak", a kedvezmény és az ingyenes termék is. Az ebből következő két szabály:

Három helyzet, ahol a sima hozzájárulás-kérés nem elég: